Mindenki legyintett a hidrogénautók hallatán. Aztán eljött 2018…
Forrás: origo.hu
Ha valamiről, hát az üzemanyagcellás autókról az utóbbi években aztán mindent mondtak már.
Nevezték a jövő autójának, és abszolút zsákutcának is, és valóban nem volt könnyű soha eldönteni melyik félnek van igaza.
Éppen ezért a nagy többség inkább tett egy lépést hátrébb, és úgy döntött, várja a fejleményeket – teljesen érthetően.
Hát, a fejlemények most itt vannak!
Aki követi a technológia fejlődését, az nyilván találkozott a hírrel, hogy az üzemanyagként használt hidrogén szállításában mekkora áttörést értek el a CSIRO (az ausztrál kormány tudományos ügynökségének) munkatársai.
Természetesen nekünk is kell foglalkozni ezzel a hírrel, de egy kicsit másképp.
Nézzük meg, milyen volt a hidrogénautók helyzete eddig, milyen ma, és hogyan fog alakulni a jövőben ennek az újításnak köszönhetően!
Használunk egyáltalán üzemanyagcellás autót?
Forrás: thedrive.com
Az üzemanyagcellás technológiát már a ’70-es évek óta igyekeznek hasznosítani az élet számos területén, elsőszámú küldetése pedig mindig is a benzin és a dízel kiszorítása, lecserélése volt.
A szén-dioxid kibocsátás csökkentése az évtizedek során egyre fontosabb feladattá vált, így azon sem lepődünk meg, hogy a fejlesztések az utóbbi években egyre nagyobb lendületet kaptak.
Olyan nagy autógyártók álltak be a technológia mögé, mint a Toyota és a Hyundai, modelljeik pedig a világ több pontján megtalálhatóak.
Ázsiában több ezer hidrogénautó járja az utakat, Ausztráliában pedig a kocsik 20%-a – nem is csoda, hogy a nagy tudományos áttörés, amiről hamarosan beszélni fogunk, éppen innen származik.
Hozzánk közelebb már kicsit rosszabb a helyzet: Európában alig néhány száz ilyen autót találunk.
Az élen egyébként Dánia áll: itt állítottak fel először országos hidrogéntöltő hálózatot (ez 10db töltőállomást jelent az ország különböző pontjain elhelyezve).
Nagy-Britannia és Németország is megtette már az első apróbb lépéseket: hidrogén meghajtású bérautók és iránytaxik működnek már náluk, de érzékelhető, hogy magánhasználatra nem sokan vásárolnak még üzemanyagcellás járműveket.
Hogyan működik?
Forrás: afdc.energy.gov
Ahhoz, hogy megértsük a kétségeket, és értékelni tudjuk a fejleményeket, ismerni kell a technológia alapjait.
Az alapvető különbség a hagyományos és a hidrogén meghajtású autó között, hogy ez utóbbiban az akkumulátor helyére egy speciális üzemanyagcella kerül, ahol az oxigén és a hidrogén találkozásából áram és víz születik.
Ebből a kettőből értelemszerűen az előbbire van szükségünk, az utóbbi pedig távozhat a kipufogón keresztül.
Az előnyök már ebből következnek:
- nincs károsanyag-kibocsátás: teljesen hétköznapi víz az egyetlen melléktermék;
- töltése olyan, akár a dízeles, vagy benzines autóké: csak be kell állni az töltőállomásra, és 3-5 percen belül végeztünk is (ez egy elektromos autónál azért nem így megy);
- egyetlen töltéssel 4-600 kilométert lehet autózni;
- rendkívül halk;
- vezetni épp olyan egyszerű, mint bármilyen más kocsit;
- az üzemanyag előállítása is megoldható környezetbarát módon.
Mindezen remek tulajdonságok ellenére mégsem azt látjuk, hogy mindenki hidrogénautóval furikázik.
Hogy lehet az, hogy a tavaly eladott 80 millió autóból alig 200 darab volt üzemanyagcellás világszerte?
Mi a baj a hidrogénnel?
A problémát maga az üzemanyag jelenti: a hidrogén előállítása nem éppen a legegyszerűbb feladat, pláne nem akkor, ha ragaszkodunk a zöld megoldásokhoz.
De ha meg is van a hidrogén, akkor ott a kérdés, hogy hogyan fogjuk azt szállítani?
Az üzemanyagot folyékony formában kell tartani, amihez a -253°C az ideális – meg lehet oldani persze a mai technológiával, csak rengeteg pénzbe kerül.
Ha viszont nem lehet szállítani, akkor állítsuk elő helyben!
Ez nem rossz ötlet, és működik is: Angliában van már olyan elektrolizáló cella, ami a közelében lévő szélturbinából nyert energia segítségével bontja le a vizet, hogy hidrogént állítson elő.
Az elektrolizátor hatékonyságának növelésén folyamatosan dolgoznak, hogy még tisztább hidrogént tudjanak előállítani helyben, és azt el is tudják tárolni addig, amíg egy arra járó autós fel nem használja.
A szállítás problémája elméletben tehát meg lenne oldva, de a gyakorlatban már nem működik a dolog: messze több hidrogénre lenne szükség annál, mint amit a töltőállomások termelnek meg, főleg akkor, ha azt szeretnénk, hogy széles körben elterjedjen ez a technológia.
És akkor 2018 végre elhozta a várva várt megoldást
Forrás: abc.net.au
A fentieket ismerve már sokkal inkább látható, hogy miért akkora durranás a CSIRO eredménye: a membrántechnológián alapuló fejlesztésükkel elérték, hogy a hidrogén szállítható legyen anélkül, hogy
- extrém alacsony hőmérsékletre,
- vagy 700 bar nyomásra lenne szükség,
- és a gyúlékonyság miatt sem kell aggódni.
A varázslat nagyon egyszerű: a hidrogént először könnyebben szállítható ammóniává alakítják át, amit aztán újra vissza lehet majd alakítani hidrogénné.
Ezzel végre elérhetővé vált, hogy a környezetbarát üzemanyagot hosszabb távokon is szállítani lehessen – a környezetvédők már csak annak örülnének jobban, ha a hidrogén előállítás nagy mennyiségben is a megújuló energiaforrásokra támaszkodna, nem pedig a fosszilis tüzelőanyagokra.
Milyen lesz a hidrogénautók jövője?
Nem lehet azt mondani, hogy a Toyota csak erre a pillanatra várt volna, hiszen eddig is élen járt a technológia népszerűsítésében.
Az idei év elejére világszerte 5500 (Európában nagyjából 300) Toyota Mirai került az utakra, ami bár nem tűnik soknak, mégis ez teszi ki az összes hidrogénautó 75%-át – szorosan mögötte egyébként a Hyundai Nexo áll a sorban.
A japán autógyártónak azonban láthatóan nem éri meg piacvezetőnek lenni, ha maga a piac nem elég nagy, ezért tett egy nagyvonalú gesztust, és 2020-ig elérhetővé tett minden hidrogénhajtással kapcsolatos szabadalmat, ami csak a tulajdonában van.
A labda tehát a többi autógyártónál van, ők pedig remélhetőleg élni is fognak vele - a versenyre nagy szükség van abból a szempontból is, hogy az árakat egy kicsit lejjebb nyomják.
Az még egy dolog, hogy egy kilogramm hidrogén ára valahol 9,5 euró körül mozog, viszont az autók árain mindenképp változtatni kell, mert a legtöbb embert ez tartja vissza a leginkább a vásárlástól.
A szakértők szerint a cél, hogy 2025-re egy hidrogénautó is körülbelül akkora költséget jelentsen a tulajdonosa számára, mint egy benzines, vagy dízeles társa.
Mire számítsunk Magyarországon?
Forrás: origo.hu
Az első hazai konferenciát a hidrogénautókról szintén 2018-ban tartották, és eredménye egyértelműen mutatja, hogy hazánk is fel akar szállni a hidrogén-vonatra.
A tervek szerint
- 2020-ra 2 darab,
- 2025-re 5 darab,
- 2030-ra pedig 14 darab töltőállomás lesz majd elérhető Magyarországon.
A számok igencsak nagyok, ha azt nézzük, hogy az egész világon jelenleg csak 298 ilyen állomás van, ebből pedig mindössze 111-et találunk Európában.
Persze nem csak mi fogunk az évek során növekedni: csak Németországban 400 helyen fognak majd tankolni az üzemanyagcellás autók tulajdonosai, 2050-re pedig az lesz a cél, hogy a néhány ezer helyett már 113 millió ilyen jármű legyen az utakon.
Ez óriási lépést jelent, amit számokban is kifejezhetünk: 68 millió tonnával kevesebb benzin és dízel üzemanyag fog fogyni, a környezetet pedig 200 millió tonnával kevesebb szén-dioxid fogja szennyezni.
És a legszebb, hogy ezek a tervek hetekkel azelőtt születtek, hogy a CSIRO hidrogénszállítási áttörése napvilágra került volna – valószínű tehát, hogy az új fejleményeknek köszönhetően (amik egyébként az üzemanyag árának is a csökkenését jelenthetik) a hidrogénautók népszerűsége is jelentősen fog növekedni a jövőben.
5 költségcsökkentő lépés cégautójához
Cégautó választás csapdák nélkül
Finanszírozás, hogy ne csak látszólag járjon jól
Meddig érdemes az autót használni?
Gumik, minden amit tudni érdemes
Üzemanyag, benzin, diesel, hybrid
"Ezúton szeretném megköszönni azt a magas szintű kiszolgálást, amit péntek este nyújtottatok. Nagyra értékelem. Egy jó barátom, aki mellettem ült a meccsen, le volt nyűgözve, hogy a meccs alatt telefonon el tudtam intézni az autó elvitelét és a csere autót. Mivel számára is aktuálissá vált az autó cseréje, ezért kérte, hogy adjam meg az elérhetőségeteket. Ezt megtettem utólagos engedelmeddel. Még egyszer köszönöm a hozzáállást."
Bartha László
"Nagyon köszönöm hírlevelét, tartalmas, megbízható segítségnek tartom. Mérlegképes könyvelőként dolgozom, a cégeimnek segítségként továbbítom az ön üzeneteit, hogy igény szerint használják fel."
Zádori Ágnes
"Tisztelt Molnár úr! 22 éve vezetek, ebből 19 évet úgy hogy céges autót.Vezettem multinál és kis pár fős cégnél ,de csak mint használó.Az autók mindig közel álltak hozzám,de a hozzájuk kapcsolódó költségek nem foglalkoztattak,hiszen ez a "tulaj gondja-baja".Persze véleményem mindig volt,hogy mit kellene venni,de ezt csak mint alkalmazott tettem. A közelmúltban egy barátom kereset meg,hogy induló vállalkozásához gépkocsikat kell beszereznie,mit gondolok tudnék-e ebben segíteni neki. Persze azt gondoltam igen,de mondtam neki,hogy nekem is fel kell készülnöm, utána kell néznem dolgoknak. Az interneten keresgetve találtam az önök honlapjára. Egyből meg tetszett és feliratkoztam a "Amit a cégautó választás előtt tudnia kell" című levélsorozatunkra.Számos új és fontos információt és választási szempontot tudtam meg. Azt gondolom,hogy most még nem tudok annyit mint önök,hiszen ez is egy szakma,de rávilágított,hogy miért érdemes itt is profikhoz fordulni. Viszont az önök álltál adott információkat felhasználva el tudok indulni és tudom mire kell odafigyelnem egy tárgyaláson hogy a lehető legoptimálisabban tudjuk kiválasztani a számunkra legjobb cégautókat."
Habele Gyula
"Nagyon tetszett az 5 lépéses anyag. Tanulságos, érthető és nagyon részletes. Profi munka, gratulálok hozzá. Én a másik oldalon - a javítók területén - dolgozom, de így is nagyon sok hasznos információval lettem okosabb."
Együd Imre
Opel Molnár
"Meddig használjunk egy cégautót? Mire jó a flottakezelés? Nem hogy a választ nem tudtam, de a kérdés sem fogalmozódott meg bennem soha. A kocsik költségét is lehet minimalizálni, tudatosan tervezni? Ez volt a legnagyobb újdonság, amit az 5 részes levélsorozatból megtanultam."
Illyés György
OM Audit Kft.
