Élet a cafeteria után – Így válik a cégautó az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatássá

Mi történt egészen pontosan a cafeteriával?

Csak nagyon röviden összegezzük, hogy mi a lényeg.

A 2018-ban meghozott törvény szerint 2019. január elsejével kezdődően több, korábban adómentes, vagy kedvezményes adózású béren kívüli juttatás bérként adózik a jövőben – nagyon leegyszerűsítve, csupán a SZÉP kártya maradt meg rugalmas béren kívüli juttatásként.

Magyarul tehát az Erzsébet utalvány, az iskolakezdési támogatás és a többi jól ismert népszerű bérkiegészítés messze nagyobb adóterheket jelent a cégeknek, mint korábban, ráadásul a készpénz-cafeteriát egy az egyben meg is szüntették.

Miért nagy érvágás ez a vállalkozásoknak?

Elsőre mindenkinek a dolgozó jut eszébe ennek a hírnek a hallatán, mint áldozat (teljesen jogosan egyébként), de ne felejtsük el, hogy ezzel a cégek kezéből is egy nagyon fontos fegyvert csavartak ki.

A béren kívüli juttatás az egyik leghatékonyabb eszköz az új munkaerő szerzésre, illetve a régi, megbízható kollégák megtartására, így viszont ez már anyagilag nem kifizetődő a legtöbb magyar vállalkozás számára.

Ahogy korábban írtam, erre háromféleképpen lehetett reagálni: a Szent István Egyetem által nemrégiben készített kutatás alapján a hazai cégek 12%-a mondott le teljesen a cafeteria alkalmazásáról, 65%-a pedig ugyan megtartotta a régi rendszert, de a keretösszegen nem emelt, tehát végeredményben kevesebb pénzt ad a jövőben a dolgozói kezébe.

A cégautó jelenti a megoldást?

Ezt a kérdést most nem én vetem föl: az előbb említett kutatás kimutatta azt is, hogy majdnem minden második hazai vállalkozás céges autót kínál a dolgozóinak fix juttatásként.

Meg kell jegyezni, hogy erről nem feltétlenül csak a cafeteria rendszer változása tehet, ugyanis már eddig is megfigyelhető volt, hogy az egyre növekvő hazai újautó eladások számából jelentős részt a hazai vállalkozások számlájára írhatunk.

Az viszont biztos, hogy amint egyre többen ismerik fel a cégautó előnyeit HR szempontból, úgy fog egyre több hazai flotta felépülni a vállalkozások részéről.

Már nem csak a vezető menedzser kap céges kocsit

Egyre inkább látható, hogy már nem kizárólag a magasabb pozíciókban dolgozók kiváltsága a státuszszimbólumként is funkcionáló cégautó használata.

Alacsonyabb beosztású alkalmazottak számára is elérhetővé vált az akár magáncélra is használható céges autó, aminek kiválasztásánál már nem csak az adott cég igényeit, érdekeit veszik figyelembe.

A leghatásosabb HR szempontból, ha a dolgozó maga is részt tud venni a kocsi kiválasztásának folyamatában – ettől sokkal hamarabb fogja valójában sajátjának érezni az autót.

Miért éri meg a cégeknek?

Elsőre az jut az ember eszébe, hogy egy autó azért nem akármilyen költséget jelent, sem hosszú, sem rövid távon – miért jó akkor ez egyáltalán anyagilag?

A kérdésre a válasz nagyban függ attól, milyen formában jut az adott vállalkozás, és rajta keresztül a dolgozó az autóhoz?

A megoldást értelemszerűen a tartós bérlet jelenti a legtöbb esetben, főleg akkor, ha nem óriási saját flottát akar a cég összehozni magának.

Egy igazán jó flottakezelő eléri azt, hogy akár egy 3 autóval rendelkező vállalkozás is olyan ajánlatokat kapjon a szervizektől és a biztosítóktól, mintha 100 kocsi lenne a szárnyai alatt – a Flottautó Lízingnél mi magunk is ezért dolgozunk.

A cégautó adó és az áfa se jelent problémát

Mint már elhangzott, a munkakeresők arra ugranak leginkább, ha magánhasználatra is igénybe vehetik a céges autót.

Ez ellen lehettek kifogásai a cégvezetésnek korábban, hiszen ehhez pontosan vezetett útnyilvántartásra volt szükség, hogy látszódjon, hány százalékban lehet levonni az áfát az autó bérleti díja után.

2019 után azonban már ez sem jelent feltétlenül nagy fejtörést, ugyanis az áfa legfeljebb 50%-a levonhatóvá vált, bármiféle céges használatot igazoló dokumentum nélkül.

Értelemszerűen, ha 50%-nál azért valószínűleg kevesebbet használják magáncélra az autót, akkor érdemes továbbra is a régi rendszernél maradni.

A másik komoly érv a flottakezelés mellett a cégautó adó: tartós bérlet esetén nem Ön, hanem mi, a bérletbe adó vagyunk a cégautó tulajdonosa, tehát az adó minket érint, és nem Önnek kell ezzel kapcsolatban intézkednie (értelemszerűen persze ennek a költségét is bele szokás kalkulálni a bérleti díjba).

Nem árt azonban lefektetni a szabályokat

Adózás, és így az anyagiak szempontjából tehát jobban megérheti céges autót adni egy alkalmazottnak, mint mondjuk magasabb fizetést kínálni neki.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a cégautó használat felelősséggel is jár, és ennek meghatározásához részletes szabályzatot kell létrehozni.

Vitás helyzetek alakulhatnak ki a casco fizetésétől kezdve egészen addig, hogy szülési szabadság alatt ki használhatja az autót – hogy ezeket elkerüljük, mindent előre meg kell határozni, lehetőleg nem sablonok alapján.

A szabályzat legyen személyre szabott és egyértelmű – ez a legfontosabb ennek kapcsán.

Összegezve tehát:

A rugalmas béren kívüli juttatásokban nem éri meg gondolkozni – a nagy többség már nem is próbálkozik.

A megoldást a fix, személyre szabott juttatások jelentik, mint például a cégautó (de hogy egy másik példát is hozzunk: a céges mobiltelefon is elég népszerű választás).

Tartós bérlet keretein belül a cégautó adó sem jelent a cégvezetőknek problémát, ráadásul az új szabályozások miatt akár pontosan vezetett útnyilvántartás nélkül is levonható a bérleti díj utáni áfa 50%-a.

Ne csak munkaeszközként gondoljon a céges autóra: nézze meg, milyen előnyöket jelenthet HR szempontból a cége számára, és ez alapján hozza meg a döntést!