Elektromos céges autó – hogyan számoljunk el a töltéssel?

1. megoldás: saját töltőállomás a cégnél

Ez tűnik talán a legkézenfekvőbbnek, hiszen sok céges autó amúgy is a céges parkolóban tölti ideje nagy részét, akkor pedig miért ne tölthetnénk közben?

A töltőállomás kiépítése nyilvánvalóan költséges, de hosszú távon jár annyi előnnyel, ami miatt megéri ez a beruházás a vállalkozásoknak.

Azonban az már egy másik kérdés, hogy mennyi töltőt vegyen a cég – nyilván nem akar egyet se kihasználatlanul hagyni, amennyiben viszont túl kevés lesz elérhető, az problémákat jelenthet: magyarul, lehet, hogy nem mindig jut töltő valamelyik autónak.

Logisztikai kérdéseket tehát felvet ez a megoldás, de tény, hogy az elszámolás legalább problémamentes lesz – kivéve egy bizonyos kérdést:

Fontos: az elektromos autó töltésére fordított összeg után az áfa nem vonható le!

Éppen úgy, ahogy az autóvásárlásra, úgy az autó töltésére is áfalevonási-tilalom vonatkozik.

Ez azt jelenti, hogy nem vonhatjuk le az áfát azután az áramdíj után, amit az autó töltése miatt fizetünk.

Ez jelentősen bonyolítja a helyzetet, ugyanis, ha az autó a cég parkolójában töltődik, akkor bizony valahogy el kell különítenünk az autótöltő fogyasztását a többitől, ha szeretnénk élni az adólevonás lehetőségével az utóbbi esetén – ehhez van szükség egy külön mérőórára, amit a töltőhöz csatlakoztatunk.

2. megoldás: töltés külső helyszínen

Ez is még az egyszerűbbek közé tartozik, hiszen a fizetős töltőállomásokról csak egy számlát kell kérnie a munkavállalónak ahhoz, hogy elszámolhassa a költségeket a munkaadójával.

Ráadásul ebben az esetben az autótöltéssel járó áfa is levonhatóvá válik, hiszen egy másik cég szolgáltatását vesszük igénybe.

Az egyetlen probléma itt csak a kényelem lehet: töltőállomást találni, oda elmenni, és kivárni azt az időt, ami alatt az akkumulátor feltölt – ez még villámtöltő esetén is legalább egy óra várakozást jelent.

3. Megoldás: töltés otthon

Nyilvánvalóan a legegyszerűbb és legkényelmesebb, ha otthon, az éjszaka során töltjük fel a céges autót, hogy aztán napközben használni tudjuk.

Itt jutunk el viszont az egyik alapkérdésünkhöz: hogyan számolja el a magánszemély azt a nem kicsi villanyszámlát a munkaadójával, ami az elektromos autó töltésével jár?

Erre a problémára is többféle megoldás érhető el:

1. Külön mérőóra felszerelése a háztartásban, mely a cég nevére szól – ez alapján fog majd a szolgáltató a cég nevére számlázni, amely költség elszámolható. A gyakorlatban tehát ebben az esetben a cég fizeti a háztartás villanyszámláját, aztán utólag azt a fogyasztást, ami nem az autó töltésére szolgált, kiszámlázza a munkavállalójának. (Ennek előnye még, hogy az autó töltésének díja után az áfa így levonásba vehető.)
2. Másik módszer, ha a vállalkozás költségtérítést fizet a munkavállalónak – ehhez mindenképp tételes költségelszámolásra van szükség, amelynek alapját egy, a töltőhöz kapcsolt almérőóra adatai adják. Magyarul tehát egyértelműen látszódni fog, hogy a havi áramfogyasztás mekkora részét tette ki az elektromos autó töltése. Ehhez nem szükséges a magánszemélynek adószámot kiváltania vagy számlát kiállítania – elég csupán a töltéssel járó fogyasztást igazolni.

Mi a helyzet az adózással költségtérítés esetén?

Az egyszerűség kedvéért a cégek nagy többsége a fentebb említett második lehetőséget választja, és költségtérítést fizet a munkavállaló számára.

Ez viszont felvet bizonyos kérdéseket adózási szempontból, hiszen önmagában ez is egyfajta bevételnek számít a magánszemély számára.

Az adóelőleg-alap megállapításához a magánszemély költségnyilatkozatára van szükség – hivatalosan a gyakorlatban egyébként nem is lesz adóelőleg-alap, amennyiben 100% levonandó költség szerepel majd a nyilatkozatban.

A költségtérítést a vállalkozás a ’08-as bevallásban tünteti fel, a magánszemély pedig a saját szja-bevallásában.

Amire még az adóügyi tanácsadók felhívják a figyelmet, hogy amennyiben az adóelőleg megállapításakor meghatározott költség magasabb, mint a ténylegesen elszámolt, akkor a különbözet 39%-át, valamint az emiatt létrejövő adóbefizetési különbözet 12%-át fel kell tüntetni az adóbevallásban „különbözeti bírságként”, és szja fizetési kötelezettség szerint kell megfizetni.

Nem olyan egyszerű tehát ez a kérdéskör, mint amilyennek elsőre tűnik, ezért mindenképp fontos, hogy a megfelelő megoldás megtalálásához üljünk össze a könyvelőnkkel, pénzügyes kollégánkkal is.

Céges autóbeszerzés egyszerűen?

Ahogy fentebb már írtuk, bár rengeteg előnye van adózási szempontból az elektromos autóknak, egyvalamiben nem különböznek a többitől: a beszerzésükre ugyanúgy áfa levonási tilalom vonatkozik.

Legalábbis konkrét autóvásárlás esetén – tartós bérlet, tehát operatív lízing esetében azonban az áfa a céges használat arányában levonható a bérleti díj után.

Ráadásul ebben az esetben az előre kiszámítható költségekért cserébe nem „csak” egy autó jár, hanem különféle egyéb szolgáltatások is, például a biztosításokkal, szervizekkel kapcsolatos ügyintézés, a csereautó biztosítása, stb.

Amennyiben szeretne többet megtudni arról, hogyan tud a lehető legkedvezőbben céges autóhoz jutni, mindenképp vegye fel velünk a kapcsolatot!